A Controller Area Network (CAN) busz egy népszerű kommunikációs protokoll, amelyet autóipari és ipari alkalmazásokban használnak. Lehetővé teszi, hogy több elektronikus vezérlőegység (ECU) kommunikáljon egymással megosztott hálózaton keresztül. A CAN busz fizikai rétege két vezetékből áll: CAN High (CANH) és CAN Low (CANL). Ezeket a vezetékeket összecsavarják az elektromágneses interferencia minimalizálása érdekében.
A mindössze két vezeték használata a CAN busz technológia egyik legfontosabb előnye. Költséghatékony megvalósítást tesz lehetővé, és egyszerűsíti a kábelezést a járművekben és más rendszerekben. A CAN busz differenciál üzemmódban működik, ahol a CANH és CANL vonalak közötti feszültségkülönbség határozza meg a továbbított adatokat.
A CAN busz architektúra támogatja a több fős kommunikációt, ami azt jelenti, hogy a buszon bármely csomópont kezdeményezhet kommunikációt. Ez egy bitenkénti arbitrációs mechanizmussal érhető el, ahol a legmagasabb prioritású üzenettel rendelkező csomópontok hozzáférnek a buszhoz. A busz félduplex üzemmódban működik, lehetővé téve a kommunikációt mindkét irányban, de nem egyidejűleg.
Míg a CAN-busz általában két vezetéket használ, a fizikai megvalósításban eltérések lehetnek az adott alkalmazástól és követelményektől függően. Például bizonyos esetekben árnyékolt, csavart érpárú kábeleket használnak a zajvédelem fokozására. Ezenkívül a busz mindkét végén lezáró ellenállások helyezhetők el a jel visszaverődésének csökkentése és a megfelelő jelintegritás biztosítása érdekében.
Fontos megjegyezni, hogy a CAN-buszon lévő vezetékek száma nem a fizikai vezetékekre, hanem a kommunikációhoz használt logikai csatornákra vonatkozik. A CAN protokoll több azonosítót támogat, lehetővé téve különböző üzenetek továbbítását és fogadását. Ezek az azonosítók a buszon lévő különböző eszközök és üzenetek megkülönböztetésére szolgálnak.
Összefoglalva, a szabványos CAN busz két vezetékből (CANH és CANL) áll a fizikai kommunikációhoz. A buszon használt logikai csatornák vagy azonosítók száma azonban a konkrét megvalósítási és alkalmazási követelményektől függően változhat.
