A CAN busz egy kétvezetékes soros kommunikációs busz. A két vezeték neve CAN High és CAN Low. Ez a két vezeték össze van csavarva, hogy védelmet nyújtson az elektromágneses interferencia (EMI) ellen, és minimalizálja a jeltorzítást.
A CAN High vezeték a nagyfeszültségű jeleket, a CAN Low vezeték pedig az alacsony feszültségű jeleket hordozza. A CAN-busz vezetékek mindkét végén egy ellenállással vannak lezárva, hogy biztosítsák a jel megfelelő lezárását, és megakadályozzák a jel visszaverődését.
A CAN-busz bekötése láncos stílusban történik, ahol az összes eszköz vagy csomópont sorba van kötve. A hálózat minden csomópontja kapcsolódik az előző és a lánc következő csomópontjához. A hálózat első és utolsó csomópontja hurkot képezve össze van kötve.
A CAN busz vezetékezése két fő részre osztható: a fő buszra és a csonkokra. A fő busz a fő kommunikációs vonal a csomópontok között. A csonkok rövidebb vezetékek, amelyek a fő buszról leágaznak, hogy különböző eszközökhöz csatlakozzanak.
A CAN-busz vezetékezése szabványos, és a vezetékek meghatározott színkódját követi. A CAN High vezeték általában narancssárga/fehér színű, a CAN Low vezeték pedig általában fehér/narancssárga színű. Ezeket a színeket a vezetékek azonosítására és a helyes bekötés biztosítására használják.
Összességében a CAN-busz bekötése egyszerű és megbízható. Úgy tervezték, hogy nagy sebességű és megbízható kommunikációs rendszert biztosítson, és széles körben használják különféle alkalmazásokban szerte a világon.
